Itt, a napfény szigetén mosolyognak az emberek!! Ugye milyen érdekesen hangzik, hát űzzük mi is ezt a sportot gyakrabban! utcán, vegyesboltban, buszon vagy totó, lottózó előtt, akár a posta kígyózó sorai között! Itt a példa, menni fog, és mindenkinek jobb a hangulata.

Senki nem akar meghalni, besavanyodni. Idős emberek andalognak az utcán, néha megáll egy kedves öregúr kezében újsággal, mert vmi fontosnál tart épp. Talán majdnem neki is ütköznénk, de mosolyt csal az arcunkra és így haladunk tovább. Itt is előfordul goromba eladó, de legtöbb úgy tud mosolyogni, hogy fogkrém reklámba is durva lenne. óriási példa erre új Elisabett lakótársamJ kétszer ha lát a zöldséges és előre köszön, és szép napot kíván. Rájöttem, nem is tudjuk igazán, milyen szép gesztus is ez valójában. Vagy csak én nem gondoltam bele igazan eddig..
 
Lakótársak. Visszatérve a tegnapra még egy kicsinyt; igen némi félsszel üldögéltem tegnap este meg az üres lakásban, de bebizonyosodott, hogy alaptalanul. Ami viszont újdonság erejével élt számomra, hogy valóban két ugyanolyan nevű lányról van szó:D tavaly két Giorgiank volt, idén pedig 2 Elisabett költözött be a Via Catalani 28. szám alá véletlenül. Hogy értsetek mi volt egy kisebb dilemmánk okozója: Giorgia 2perces egymásnyakába ugrás közepette hintette el, hogy fönt van a 2lakótárs, Elisabett/ek. Felérve azonban a 10kilot meghaladó kis kézipoggyászainkkal a negyedik emeletre, -sajnos a belmagasságok meg mindig megmaradtak a réginek, átlag3mre tippelek:D úgyhogy ez komoly sportteljesítmény, a lépcsőkiosztás pluszba rádob egy lapáttal- szóval felérve, máshogy mutatkoztak be..kisebb zavart okozva ezzel a fejünkben, de természetesen nem mondtak ellent semminek. A helyzet megoldódott, a duplaság problémáját elkerülve lettek Ok, Elisabett es Lisa:) Turpisság lelepleződött és estére már be is tudtam azonosítani becses tulajdonosaikat..
 
Üzenet magyaroktól. Jönnek Zoliék!!:) Haladnak legalábbis kis szigetünk felé, ahogy az sms jelzi. Némi információval tán segítettük az útjukat a repülőtértől egészen a központig. Már csak azt kéne tudnunk, mikor érkeznek. De csak megírják majd ezt is:)
 
Felhőszakadás. Végülis elmaradt, rendületlenül sütött a nap újfent. Zsófival sétát terveztünk a cityben, de a szieszta elragadott minket:D úgyhogy tologattuk a találkozót, de sikerült kikászálódnunk az ágyból.
 
Járkálás közben rájöttem, hogy miért van ekkora szél. Már tegnap is feltűnt, de ma aztán igazán jelen volt. Ez a misztrál kéremszépen. Vagy javítson ki vki, ha nem ért egyet. Nyáron legalábbis végig fúj 3napon át rendesen, a magas házak között is, aztán pedig elül egy-két hétig. szeretem ezt a szót! misztrál:)

A bejegyzés trackback címe:

https://kolbaszkodunk.blog.hu/api/trackback/id/tr21787516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása